Könyvelés-adóelszámolás

Minden vállalkozás számára nagyon fontos a megbízható, precíz és informatív könyvelés valamint a hatékony adminisztráció kialakítása. Egy társaság könyvelése rendkívüli bizalmat feltételez és ezáltal a legszigorúbb titoktartást követeli meg.

Könyveléssel foglalkozó kollégáink tudásuk legjavát kínálják ahhoz, hogy megbízóink működésük során végrehajtott ügyleteik pontosan, megbízhatóan és a hatályos törvényeknek mindenben megfelelően legyen adminisztrálva.

Törekszünk arra, hogy az általunk könyvelt vállalkozások képviselői kizárólag a saját feladataik teljesítésére összpontosíthassanak. Vállalkozásunk több mint hatven társaságnak és negyven egyéni vállalkozásnak nyújt könyvelési szolgáltatást a legkülönbözőbb iparágakban a közúti áruszállítástól a vagyonvédelmi szolgáltatásig.

Könyvelési feladatainkat mindig naprakészen látjuk el, amely során megbízóink mindig pontos állapotot kapnak vállalkozásuk pénzügyi helyzetéről.

Könyvelési szolgáltatásunk keretében segítséget nyújtunk megbízóinknak a helyi adminisztrációs munka kialakításában valamint megszervezésében. Elkészítjük a szükséges dokumentációkat és igény esetén a törvény által előírt szabályzatokat. Megbízóinkkal állandó kapcsolatot tartunk fenn, melynek során bármilyen kérdésük merül fel azonnal rendelkezésre állunk.

Működésünk során a legkülönbözőbb területeken felhalmozott tudásunkat valamint tapasztalatainkat megbízóink saját üzleti tevékenységük során hatékonyan tudják hasznosítani, legyen ez könyveléssel, adóval, adminisztrációval kapcsolatos probléma.

Kollégáink a könyvelés során tudomásukra jutott információkkal, adatokkal a legszigorúbb követelményeknek megfelelő kiemelt titoktarással bánnak. A titoktartást természetesen szerződésben erősítjük meg.


Legfontosabb feladatok a könyvelés területén:

  • Vállalkozások teljes körű könyvelése, ügyvitele
  • Adatszolgáltatások elkészítése
  • Beszámolók készítése (mérleg és eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés)
  • Cash-flow kimutatás
  • Pénzügyi tervek készítése

 

Könyvelés, adóelszámolás
  • Számviteli és pénzügyi beszámolók
  • Induló vállalkozásoknak
  • Számviteli politika kialakítása
  • Számlarend kialakítása
  • Tételes analitikus és főkönyvi adatrögzítés
  • Bérköltségek könyvelése összesített adatokkal
     Adóbevallások
  • Havi, negyedéves, éves bevallások készítése
  • Adatszolgáltatások készítése
  • Bevallások, beszámolók készítése
  • Év végi éves beszámoló elkészítése (mérleg, eredmény-levezetés)
  • Kapcsolattartás könyvvizsgálóval, ügyvéddel

Számviteli ügyintézés

  • Banki átutalások kitöltése, eljuttatása
  • Kamarai bevallások készítése, elküldése
  • Részvétel hitel kérelmek, pályázatok elkészítése
  • Iparűzési adó bevallások készítése, leadása
  • Munkaügyi, bértámogatási kérelmek kitöltése
  • Nyugdíj kérelmek kitöltése
  • Alkalmi munkavállalók bejelentése,
  • táppénz, GYES, GYED ügyek intézése 


GYIK

1. Kinek, kiknek kell beszámolót készítenie?

A számviteli törvény értelmében minden gazdálkodó köteles meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni és közzétenni.

2. Kinek nem kell beszámolót közzétennie?

Azoknak a szervezeteknek, akiket nem a Cégbíróság jegyzett be nem kell beszámolót benyújtania. Ilyenek pl.: alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák, illetve a Cégbíróságon bejegyzett szervezetek közül például a bevételi nyilvántartást vezető evás bt-nek és kkt.-nek, egyéni cégeknek nem kell beszámolót készíteni. 

3. Hol és hogyan kell a beszámolót közzétenni?

A beszámolót - amely a mérleget, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, a könyvvizsgálói jelentést, és az adózott eredmény felhasználásról szóló határozatot jelenti - egy elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak kell megküldeni a kormányzati portálon keresztül. A beszámoló közzétételéhez szükség van egy 3 000 Ft-os MÁK igazolás befizetésére.

4. Mikor van a beszámoló leadásának határideje?

Éves, (sajátos) egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig.

Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegforduló napját követő hatodik hónap utolsó napjáig.

Sajátos beszámolási kötelezettségek benyújtásának határideje:

  • Előtársasági időszak esetén a cég a cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig.
  • Devizanemek közötti áttérést napját követő ötödik hónap utolsó napjáig.
  • Ismételt közzététel esetén az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig. 

5. Mikor megfelelő tartalmilag a beszámoló?

A beszámoló akkor megfelelő, ha az üzleti év könyveinek zárását követően megbízható, valós képet nyújt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat pedig ezer forintban, illetve ezer forintra kerekítve kell megjeleníteni. A devizában történő könyvvezetés szabályai az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén alkalmazható.

6. Milyen formái vannak a beszámolónak?

A beszámoló formáját, a következő befolyásoló tényezők figyelembevételével kell meghatározni:

  • mérlegfőösszeg nagysága
  • éves nettó árbevétel nagysága
  • foglalkoztatottak létszáma

mindezek határértékeitől függ.

A beszámolói fajtái a következők:

  • éves beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló
  • sajátos egyszerűsített éves beszámoló
  • összevont (konszolidált) éves beszámoló   
  • egyszerűsített beszámoló.

7. Mi alapján dől el, hogy a vállalkozóknak melyik típusú beszámolót kell készíteniük?

A beszámoló alaptípusa az éves beszámoló, ezt kell elkészítenie minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak. Amennyiben két egymást követő üzleti évben a három nagyságot jelző mutató közül legalább kettő nem haladja meg a határértéket, akkor a vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

Az értékhatárok:

  • az éves nettó árbevétel 1 milliárd Ft,
  • a mérlegfőösszege 500 millió Ft,
  • a tárgyévi átlagos foglalkoztatotti létszám 50 fő.

A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő évben az alábbi három határérték közül bármely kettőnek megfelelt:

- mérleg főösszege nem haladta meg a 65 millió forintot,

- éves árbevétele nem lépte túl a 130 millió forintot,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő volt.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót az anyavállalatoknak kell készítenie.

Egyszerűsített beszámolót az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó készíthet.


8. Melyek a beszámoló részei? Az egyes részei milyen információt nyújtanak?

A beszámoló részei:

  • Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás, amely az üzleti év utolsó napjára vonatkozóan mutatja a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait), összevont formában, ezer Ft-ban kimutatva.
  • Eredménykimutatás: a vállalkozás által az adott üzleti évben elért, adózás és osztalékfizetés utáni eredmény levezetését tartalmazza. Az eredménykimutatás a mérleg egyetlen sorának részletes elemzése, a végeredménye a mérleg szerinti eredmény.
  • Kiegészítő melléklet: a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz.

Az éves beszámoló mellé el kell készíteni az üzleti jelentést is, amely nem a beszámoló része, de kötelező elkészíteni. Az üzleti jelentésben a jövőre vonatkozó stratégiai terveket, előrejelzéseket, elemzéseket kell szerepeltetni.

9. Mikor kötelező a könyvvizsgálat és mikor nem?

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot (2014. évtől 300 millió forintot), és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Ez alól kivétel, az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

10. Milyen adófizetési kötelezettségei keletkezhetnek a beszámoló elkészítésekor?

A vállalkozásnak társasági adó, osztalékadó, ágazati különadó, innovációs járulék, egyszerűsített vállalkozói adó, iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.

11. Mekkora a társasági adó mértéke?

2011. január 1-jétől a társasági adó mértéke az adóalap 500 millió forintos összegéig 10 %, az 500 millió forintos adóalapot meghaladó rész után 19%.


12. Milyen mértékű és mikor kell osztalékadót fizetni?

2011. január 1-jétől az osztalékadó mértéke 25%-ról 16%-ra csökkent. Osztalékadót a kifizetett osztalék után kell megfizetni. Az osztalék után továbbra is fizetni kell a 14%-os egészségügyi hozzájárulást. A magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék és egyéb címen megfizetett egészségügyi hozzájárulás maximum értékhatára 450 000 Ft.

13. Mit kell tudni az ágazati különadóról?

Ágazati különadó fizetési kötelezettség a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési tevékenység és az energiaellátók vállalkozási tevékenysége után keletkezhet.

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel.

Az ágazati különadó mértéke tevékenységenként:

Bolti kiskereskedelemi tevékenység esetén:    

  • 0 - 500 millió Ft után 0%,
  • 500 millió – 30 milliárd Ft után 0,1%,
  • 30 milliárd Ft – 100 milliárd Ft után 0,4%,
  • 100 milliárd Ft fölött 2,5% az adó mértéke. 

Távközlési tevékenység esetén:

  • 0 – 500 millió Ft -ig 0%,
  • 500 – 5 milliárd Ft után 4,5%,
  • 5 milliárd Ft fölött 6,5% az adó mértéke.

Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén 

  • 0-5 milliárd Ft esetén 0,3%
  • 5 milliárd Ft felett 1,05%

14. Mi az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke?

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) mértéke 2012-ben 37%. Az lehet adóalany, akinek az éves bevétele a 30 millió Ft-t  nem haladja meg.

15. Melyek a főbb tudnivalók a helyi iparűzési adóval kapcsolatosan?

Iparűzési adó fizetésére az kötelezett, aki iparűzési tevékenységet végez. Adókötelezettség a tevékenység megkezdésétől a tevékenység befejezéséig keletkezik.

Az iparűzési adó alapja az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével; a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani azon vállalkozók számára, akiknek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Ennél alacsonyabb adóalapösszeg is meghatározható az önkormányzati rendeletben.

Az adó mértékét a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet határozza meg, melynek mértéke maximum 2% lehet. Az egyszerűsített vállalkozói adózók esetén az iparűzési adó mértéke 50 %.

Az iparűzési adó bevallást az üzleti évet követő év május 31-éig kell benyújtani a területileg illetékes önkormányzaton. Eddig a határidőig kell megfizetni vagy visszaigényelni a megfizetett adóelőlegek és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét. Eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell a bevallást benyújtani.

Az adóelőleg fizetési időszakok március 15-e és szeptember 15-e. Az első adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév adójának és a március 15-ére már bevallott adóelőleg részlet pozitív különbözete. A második adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.

Azok a vállalkozók, akik társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezettek, az adóelőleget a várható fizetendő adó összegére az adóév december 20-áig ki kell egészíteniük, és bevallást is el kell készíteniük a feltöltésről.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a végzett tevékenység szerint 4 féle módon lehet megosztani:

  • személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere,
  • eszközérték arányos megosztás módszere,
  • adóalap komplex módon történő megosztása,

 


Források:
www.e-beszamolo.kim.gov.hu
Számviteli Törvény 2000. évi C. tv.
www.nav.gov.hu
HVG Adó 2012

 

 
    

Bejelentkezés

Hírlevél

Árfolyamok

ECB Exchange Rates on
 2018. december 16. vasárnap.
European euro. Used by 15 memberstates and 6 contries or areas outside the European union. EUR         
Hungarian forint HUF         
Swiss franc CHF         
Pound sterling. Scotland and Ireland issues own, diffrent, banknotes. GBP         
Australian dollar AUD         
US dollar USD         

Pontos idő

Hírcsatorna

SZOLGÁLTATÁSAINK

  • Könyvelés

  • Adótanácsadás

  • Számviteli ügyintézés

  • Hivatali képviselet

  • Személyzet és Munkaügy

ELÉRHETŐSÉGÜNK

house ikon  8900 Zalaegerszeg
  Kossuth Lajos utca 62/B. I.emelet 1.

telephon ikon

  06 92 316 949  mobil ikon   06 30 981 5691

mail ikon  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Copyright © 2018 Törővel Kft. Minden jog fenntartva.